Huncut genderbender vagy-e?

Émi Fekete
2022. aug. 25.
8 perc olvasás

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) gurított. "A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők túlreprezentáltságának tényezői és gazdasági-társadalmi hatásai" címmel adott ki jelentést, ami már önmagában is komoly "értéksemlegességre" utal. I keep losing my shit.

Kivonatozom nektek a "pink education" jelentést. Persze, arról nincsenek adataim, hogy a kortársak / mentorok / kollegák hány fiút szoktak automatikusan egy darab húsnak nézni, így összehasonlító elemzésre ne számítsatok.

Bevezetés a vizsgált trendekbe

"2010-2021. között hazánkban minden évben több nő nyert felvételt a felsőoktatásba, mint férfi, így a 2022-es tanév őszi félévében a felsőoktatásban tanuló hallgatók között a nők aránya már 54,55% volt. Az oklevéllel végzettek között, a férfi hallgatók nagyobb arányú lemorzsolódása miatt még magasabb, mintegy 60% volt a nők aránya."

"A nemi arányok eltolódásában közrejátszhatott a pedagógus szakma elnőiesedése." - úgy tetszik érteni, hogy a nő pedagógusok pozitívan diszkriminálják a lány tanulókat? És nem ugyanazokat az érettségi vizsgákat teszik-e le a fiúk és a lányok felvételi követelményként? Az egyetemen nem-e ugyanaz a tanulmányi követelmény?

Csak kérdezem...

Az ÁSZ saját kutatása (n=700) alapján "a leginkább nőies tulajdonságok az érzelmi, szociális érettség; a szorgalom; a szófogadás; a kézügyesség; a jó szóbeli- és írásbeli kifejezőkészség; a monotónia tűrés és a precizitás, pontosság. Ezzel szemben a leginkább férfias tulajdonságok a technikai-műszaki érzék; a kockázatvállalás; az élénkség, mozgékonyság; a térlátás; vállalkozószellem és a logika." Magyarán egy olyan narratívában vagyunk, ahol szépen illik elkülöníteni a "lányos" és "fiús" jellemvonásokat.

"Meglepő emellett, hogy az olyan lányos tulajdonságok, mint a szorgalom, verbális képességek és alkalmazkodókészség a válaszolók szerint fontosabbak, mint a logika, ami nélkül értő tanulás, tartós, hasznosítható tudás, problémamegoldás nehezen képzelhető el." - tetszik érteni, hogy azt sugallom, hogy a nők amúgy buták, csak jó robotok?

"A fiúsnak ítélt, a reál tantárgyakhoz szükséges tulajdonságok mind a szülők, mind a

pedagógusok szerint kevésbé fontosak. A kötelező érettségi tárgyak közül három humán vizsgatárgy (magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv) és egy reál (matematika). A társadalmi mobilitás és a nemi egyenlőség, esélyegyenlőség szempontjából ez a tény felveti annak veszélyét, hogy a fiúk hátrányt szenvedhetnek a középiskolai záró eredmények és a felsőfokú továbbtanulás terén is." A reálos beállítottságú lányok vagy a humán beállítottságú fiúk pedig értelemszerűen deviánsak, akiknek azért siklott ki az élete, mert ámerikában Drag Queenekkel próbálják érzékenyíteni az óvodásokat a nemváltásra.

"A nők túlreprezentáltsága a felsőoktatásban demográfiai problémákat is okozhat, megnehezítve a pártalálást a közel azonos szinten képzett fiatalok között." - úgy értitek, kedves elemző szakértők, hogy a férfiak nem akarnak olyan nőkkel élni, akik közel azonos társadalmi-gazdasági /egzisztenciális szinten mozognak, mint ők? Nem divat még egyenlő felekként romantikus kapcsolatba bonyolodni?

A legszebb az egészben, hogy a jelentés végig úgy tesz, mintha az esélyegyenlőség jegyében gondolkodna az oktatás-fejlesztésen. Éppen csak folyamatosan azt sugallja, hogy a nőuralom miatt a férfiakat kell esélyegyenlőséghez segíteni.

Az elemzés célja

A „Felsőoktatás a változások tükrében - verseny, minőség, teljesítmény” című Állami Számvevőszéki (ÁSZ) elemzés által feltárt szocio-demográfiai tényezők is megmutatták, hogy jelentős a női hallgatók túlreprezentáltsága a magyar felsőoktatásban. A "pink education" elemzés e jelenség okainak és társadalmi, gazdasági következményeinek feltárására irányul.

Kutatási kérdések:

a. A hazai oktatási rendszer egyenlő esélyeket biztosít-e a fiú és lány tanulóknak?

b. Milyen szerepet játszik ebben a pedagógus szakma elnőiesedése?

c. A közoktatási rendszer előnyben részesíti-e a nőies tulajdonságokat, illetve, hogy emiatt sérülhet-e a nemek közti esélyegyenlőség?

"Mindezek feltárásával az ÁSZ jelen elemzése felhívhatja a döntéshozók figyelmét a társadalmi problémára, hozzájárulva ezáltal a társadalmi mobilitás előmozdításához és a szelektivitás csökkentéséhez."

Hipozétisszerűség:

"Ha az oktatási rendszerben a női kompetenciák, tulajdonságok, előnyt jelentenek a sikerességhez, az alapvető oka lehet a nők túlreprezentáltságának a felsőoktatásban."

Csak azt nem tudom eldönteni, hogy a kognitív torzítások közül mindez sulykolás, hamis dilemma, sugallat vagy legfőképpen csúszós lejtő-e? Vagy csak őszintétlen kultúrális mérnökösködés...

Az ÁSZ problematizációja: 2010 óta 600 086 nő (55,3%) és 485 153 férfi (44,7%) nyert felvételt a felsőoktatásba, azaz 10,6%-kal több nő, mint férfi - "látható, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatók között folyamatosan a nők voltak többségben"

De lássátok, hogy politikailag korrektek vagyunk: "A doktori végzettséggel rendelkező 25–64 évesek között továbbra is férfitöbbség tapasztalható. Megállapítható, hogy a felsőoktatás legmagasabb szintjein már nem mutatkozik előny a lány tanulók javára."

Emlékezzünk csak meg az MTA körüli porkavarásról. Számomra természetesen megnyugtató, hogy az MTA csak kb. 6 évvel van lemaradva, míg az ország olyan 50-200 évvel. Ebben is. Kicsit nehéz belőni pontosan.

Az adatokból továbbá látható, hogy "a nők családalapítást követően sokkal nagyobb arányban térnek vissza az oktatási rendszerbe, mint a férfiak." Fránya feminizmus.

Az ÁSZ elemzése szerint...

...tipikus női szakok:

pedagógusképzés (81,4%)
bölcsészettudomány (74,4%)
orvos- és egyészségtudomány (67,5%)
jogtudomány (65%)
társadalomtudomány (65,1%)
művészetek (62,9%)

...tipikus férfi szakok:

informatikai (84,6%)
műszaki tudományok (74,9%)
sporttudományi (62,2%)

Tipikus... ízlelgessétek kicsit a szátokban a minősítés ízét.

Az egyik legszebb csúsztatás az elemzésben, hogy míg a 'férfi' szakokon mindössze kb. 73 ezren tanulnak, addig a 'női' szakokon kb. 186 ezren (fiúk és lányok együtt), ami azt is igazolja, hogy több olyan szak található a felsőoktatásban, amit nők preferálnak. Véletlen sem arról van szó, hogy bizonyos szakterületeken nagyobb egy állam humánerőforrás-igénye... Mindenki tudja, hogy több focistára és kevesebb ápolóra lenne nálunk szükség, márcsak a bérköltségek nagyságrendje miatt is. Így ez tényleg ÁSZ hatáskör.

Ezt követően az elemzők némiképpen ellentmondásba kerülnek: kiinduláskor ugyan jelezték, hogy a nyelvi készségek, a kommunikáció, az idegennyelv tanulása jobban fekszik a lányoknak, a fiúk viszont még mindig lemorzsolódnak, aminek egyik oka lehet, hogy nem hatott a diploma kiadásához szükséges nyelvvizsga követelmény eltörlése arra, hogy a kiadott diplomák ne 60%-át nők kapják. Ezt így nem is tudom értelmezni.

"Az eltérés az alapképzésnél volt kiemelkedő, a férfiak másfélszer nagyobb hányada nem

végezte el a tanulmányait a nőkhöz képest." - őszintén szeretném tudni miért!? Mert a tesóm is érintett! Munka mellett, COVID-19 mellett pályát módosított és katona lett! MIÉRT?

A nők miatt... persze, mindig elfelejtem. Évát átverte a Kígyó.

A szakiskolákban, készségfejlesztő iskolákban, valamint a szakképző iskolákban "a szociális gondoskodás, egészségügy, oktatás szakirányokon 80-90% feletti volt a lányok aránya, míg a műszaki, építőipari, számítástechnikai szakokon 80-90% feletti volt a fiú tanulók jelenléte" - ami azért is megdöbbentő, mert már az elején leszögezték, hogy ezek 'tipikus női" / 'tipikus férfi' szakterületek.

Ezekben az intézményekben egyébként a fiúk vannak jelentős (63,9%-os) többségben. "Közülük sokan el sem jutnak a felsőoktatásig, mivel középfokon olyan intézménytípusban tanulnak, amely nem ad érettségi bizonyítványt, ahonnan nem vezet egyenes út a felsőoktatásba." - lamentáljunk el azon, hogy melyik női mozgalom vezette politikai erő alakíthatta ezt így ki. Na ki mondta és mikor az alábbiakat?

""Egyre nagyobb a kereslet a képzett szakmunkásokra, a vállalkozói pálya is egyre népszerűbb és egyre jövedelmezőbb (...) Nem fogtok ennél jobb ajánlatot kapni egyetlen más országból sem."

a) Dobrev Klára az Elkrtuk című filmben

b) Márki-Zaj Péter az első Ukrajnába küldött osztagnak

c) Kásler Miklós az ápolók bértárgyalásáról ásatás közben

d) Orbán Viktor a Szakma Sztár Fesztiválon

Lássuk a pedagógusokat

"2021-ben a hazai közoktatásban oktatók száma 96 000 fő volt, akiknek több mint 82%-a női oktató volt. A szakma elnőiesedése az óvónők, a tanítónők és a fejlesztő pedagógusok körében a legerőteljesebb. A középiskolai tanárok 69,4%-a, míg az általános iskolai tanárok között 85,8%-a volt a nő (Oktatási Hivatal, 2021). Míg a közoktatásban a pedagógusok között jelentős többségben vannak a nők, addig a felsőoktatásban több a férfi oktató."

Csak halkan jegyzem meg: abban a felsőoktatásban, ahol ha rádhajtanak nőként az már végre nem pedofília, hanem megtisztelő figyelem!

"A pedagógusok úgy gondolják, egyenlő bánásmódban részesítik tanulóikat, mégis sztereotipizált kép él bennük a lányokról és a fiúkról." - és véletlen sem arról van szó, hogy a vizsgálatban ügyesen kallibrálták, hogy bizonyos tulajdonságokat csak fiúsnak vagy lányosnak lehet majd értékelni.

"A válaszadók szerint a fiúk kreatívak, tevékenyek, logikus gondolkodásúak, jó humorérzékkel rendelkeznek, míg a lányok kedvesek, empatikusak és szorgalmasak. A lányoknál felsorolt pozitív és negatív tulajdonságok esetén sokkal gyakrabban jelentek

meg külső tulajdonságok, mint a fiúknál."

Vagy fiú vagy, vagy lány vagy - nincs mese. De a korrektség jegyében: "a nemek közötti különbségek nagy minták alapján a férfiak és a nők többségére igazak, de egyedi kivételek

mindig lehetnek és vannak is." Ezt követően biológiai-fejlődéstani kitekintés következik, mely alapján felmerül annak gyanúja, hogy a fiúk később válnak iskolaéretté.

"A társadalom által közvetített nemi szerepek befolyásolják az önértékelést is egyes területeken a fiúk és lányok esetében. Az önértékelés jelentősen képes befolyásolni a továbbtanulási terveket és a pályaválasztást. A fiúk önértékelése erősebb, nagyobb az önbizalmuk, magabiztosságuk." - csak én érzem a képzavart?

"Amennyiben a gyerekek a nemi hovatartozás szerinti társadalmi elvárásokkal találkoznak otthon és az óvodai-iskolai nevelés során, várhatóan nemcsak képességeik, kompetenciáik fogják meghatározni a döntéseiket, hanem a társadalmi elvárásoknak való megfelelés is fontos szerepet fog játszani ebben."

Szeretném nektek ezt a fenti tételmondatot lefordítani: ha sikerül mindenkit visszazavarnunk a helyére - és ehhez szisztematikus családi-köznevelői összefogásra van szükség -, akkor lehet akkora szerencsénk, hogy a fiatalabb generációk ne egyszerűen a képességeik szerint alakítsák az életüket, hanem megfelelési kényszerből is.

A szülők 13%-a és a pedagógusok 21%-a véli úgy, hogy a közoktatás előnyben részesít bizonyos, valamelyik nemhez jobban köthető tulajdonságokat és ezáltal az ilyen nemű tanulók előnyt élveznek a rendszerben. Ezt kibontva: a szülők 5%-a szerint a fiús, 8%-a szerint a lányos tulajdonságok élveznek előnyt, míg a pedagógusoknál ez 4% és 16%.

Részletkérdés, hogy a túlnyomó többség szerint nincs ilyen jellegű különbség.

"A nyitott (szabadszavas) kérdésben jellemzően kevés tényszerű indoklás született. Azoknál, akik szerint a lányos-nőies tulajdonságok jelentenek előnyt, meglehetősen egybevágnak az indoklások. A szülők és a pedagógusok leginkább abban látják a női nemhez köthető előnyt, hogy a lányok sokkal szófogadóbbak, megbízhatóbbak, szorgalmasabbak, gyorsabban tanulnak, jobb a monotóniatűrésük, ezért kevesebb probléma van velük, jobban értékelik őket a tanárok. Többen kitértek arra is, hogy a fiúk később érnek, ami majd középiskolában lesz előny a számukra."

Társadalmi-gazdasági következmények

"A nemek közötti esélyegyenlőség a társadalom közös érdeke. A nők ugyanúgy érdekeltek benne, hogy a férfiak is jól teljesítsenek, eredményesek és sikeresek legyenek. Amennyiben a férfias, fiús tulajdonságok/kompetenciák kibontakoztatása, értékelése hátrányt szenved, úgy annak számos gazdasági és társadalmi következménye van. (..) A kreativitás, az innováció, a vállalkozó szellem, a technikai-műszaki érzék és a versengő, teljesítményorientált attitűd szükségesek a magyar gazdaság optimális fejlődéséhez, a hazai vállalkozások sikerességéhez, a versenyképesség és fenntarthatóság javításához." -ebből a szakaszból véletlen törölték, hogy mindezeket a nők alig képesek a társadalmi tőkéhez hozzáadni, de így folytatódik: "Ezekre a tulajdonságokra a mindennapi élet szempontjából is szükség van, hiszen a felnövő fiatal majdani otthonában azzal szembesül,

hogy lefagyott a számítógép, csöpög a csap, vagy éppen lapra szerelve érkezett a bútor, és nincs megfelelő szakember ezen problémák megoldására."

Mi pedig fiúsak vagyunk, mert újra tudjuk indítani a számítógépet (és a hibaelhárítás mikéntjei felől is tudunk férfiak segítsége nélkül tájékozódni), na meg össze szoktuk magunknak rakni az ikeás bútorokat. Bár tény, hogy a dugáselhárításhoz nekünk is szakemberre van szükségünk. Bocsi, autokorrekt. Más kérdés, hogy évekkel később a Katasztrófavédelemtől kell megtudnod, hogy a kéményseprők flörtölés helyett tájékoztathattak volna arról, hogy mit kell átalakíttatni mielőtt elkezdenek rólad aktát vezetni.

"A férfias tulajdonságok alacsonyabb értékelése, esetleg büntetése az oktatásban, mentális és viselkedésbeli problémákat okozhat a fiú tanulóknak, akik nem tudják sajátos képességeiket optimálisan megmutatni, kibontakoztatni. (..) Aki azonban megfigyelt már kisfiút, amint a „dekázást” gyakorolja, vagy éppen szétszed és összeszerel valamit, az

láthatja, hogy a fiúk (és a férfiak) rendkívül nagy koncertrációval és intenzitással tudnak feladatokat végezni, gyakorolni, problémákat megoldani."

Az a baj, hogy mióta láttam a dekázás közben hegedülő-brüsszelező Varga Judit imázsvideóját, azóta egyetlen dekázó kisfiúra se tudok gondolni. Ami azért is megdöbbentő számomra, mert elvileg jó eséllyel pedofil vagyok a homoszexualitásom miatt.

Bármit is jelentsen a koncertráció.

Amit hiányoltam az elemzésből:

1. Nem kérdezték meg, hogy lehetsz-e Magyarországon például gyermeksebész, ha nemet mondasz a heteronormatív főorvos úrnak.

2. Következtetés arra, hogy a nők agya mégiscsak alkalmas lehet a tanulásra.

3. Senkiben nem merült fel, hogy esetleg olyan beteg társadalomban élünk, ahol bizonyos körökben még mindig ciki férfiként az érzelmi intelligencia? Vagy csak én aggódom a látens érzelmileg intelligens fiúkért?

Az a fránya párválasztás

Lassan körbeérünk: "A nők jelentős túlreprezentáltsága a felsőoktatásban demográfiai problémákat is okoz, megnehezítve a pártalálást a közel azonos szinten képzett fiatalok között. Ráadásul a párválasztás során a nőknél - kutatások szerint (Szűcs, 1996) - a végzettség is szerepet játszik. Míg a férfiak gyakran kevésbé képzett nőkkel házasodnak össze, addig a nők hajlamosak náluk jobban képzett férfiakkal házasodni."

Érthetetlen.

"Ha ez a tendencia folytatódik, a nemek közötti egyenlőtlenségek megfordulása a felsőoktatásban a termékenység csökkenésének kockázatához vezethet, mivel a nők házasságának valószínűsége, és ezzel a gyerekvállalás esélye is csökken. Ha a közelmúltbeli trendek fennmaradnak, 2025-ig az OECD-országokban 1,8 diplomás nő fog jutni minden diplomás férfira, így a megfelelő státusszal, kulturális és képzettségi háttérrel bíró partner megtalálása még nehezebbé válhat."

Nincs mese, ha nem akartok lányok egyedül maradni vagy ne tanuljatok tovább, vagy legyetek leszbikusok! Tök jó buli. Családi jogaitok nem lesznek, és örökké magyarázhatjátok majd a bizonyítványt arról, hogy nem vagytok betegek, de! legalább a méhetekről leszállnak. Igaz, ezzel az életközi döntéssel inkább várjátok meg, hogy az Alaptörvény 12. módosítása milyen hatáskörökkel bővíti majd ki az Állami Számvevőszék illetékességét.